Bejelentkezés


Elfelejtett jelszó?
 

Az egyházközség története

A régi templom
 
A régi templom
A régi templom

 

Győrsági anyaegyház: 109/120/60. Szórványok: Győrasszonyfa 4/4/0, Mezőörs 12/12/0, Nyalka 6/6/6, Pannonhalma 31/31/?, Pázmándfalu 55/24/10, Ravazd 12/12/12, Tarjánpuszta 6/6/6, Táp 3/3/3, Tápszentmiklós 11/11/11,  Töltéstava 57/37/8,  Mindszentpuszta  12/12/10. 

Az egyházközség 2001-ben kimutatott lélekszáma összesen: 328/181/88

Földrajzi fekvése

Győrság falu Győrtől 17 kilométerre délkeletre, a Pannonhalmi-dombvidék lábánál fekszik. A mérsékelt domborzatok csaknem minden árnyalatát magába zárja. Az északi oldalon mélyen fekvő vizenyős talaj mellett jelen van a dúsan termő síkság (a Kisalföld déli nyúlványa), valamint a település déli oldalán lévő domborzat, mely a Pannonhalmi-dombvidéknél végződik. A község belterülete is itt található az erős vízmosások mentén húzódó utcákkal. A dombokon szőlő- és gyümölcstermesztés, míg a síkságon gabona, kukorica, répa, burgonya termesztése a jellemző. Állattartása nem jelentős.

Győrság községet nyugaton Nyúl és Écs, északon Töltéstava, keleten Pér, délkeleten Pázmándfalu, délen pedig Pannonhalma települések határolják. Vízi világa mára elsorvadt, a Kishídi-dűlőben eredő Sági-ér Töltéstava alatt a Vezseny-érbe torkollik.[1]

 

A község történetének kezdete

Első okleveles említése 1153-ból származik. Az Árpád-korban több településcsoportot hívtak Ságnak. Az egyikben a várnépek, a másikban az udvarnokok, a többiben a pannonhalmi apátság népei éltek. Birtokosai között találjuk a Héderváry, az Enyingi Török, a Nyáry és az Eszterházy családot. A 17. század hetvenes éveiben itt teljesítette papi szolgálatát Szecsei János református lelkész, akit gályarabságra ítéltek. Győrságon egyaránt megfordultak II. Rákóczi Ferenc fejedelem kurucai és később Napóleon császár katonái. A község a Győr- előnevet 1908-ban kapta. Állami iskola 1911-ben épült a faluban. Napjainkban már csak az alsó tagozat működik itt, mint a töltéstavai intézmény tagiskolája.

A településen mindhárom felekezet képviselteti magát templomával, de egyetlen helyben lakó lelkésze csak az evangélikusoknak - a lelkész saját családi házában - van. A római katolikusok templomukat 1748-ban egy Árpád-kori kápolna romjaira építették. Plébánosuk Écsről gondozza a híveket. A reformátusoknak 1613-tól van lelkésze, és Pázmándfaluról jár ki lelkipásztor. Az evangélikus gyülekezetet Kiss Jenő lelkész alapította 1941-ben. (Fia Kiss Miklós jelenleg mosonmagyaróvári lelkész, a Győr-Mosoni Evangélikus Egyházmegye esperese.) Mivel a parókiát eladták, az utóbbi évtizedekben Győrből látták el a lelkészi szolgálatot.

A gyülekezet története [2]

1860-ban szervezték meg a faluban a római katolikus kántortanítói állást. A protestáns gyerekek az 1911-ben létesült állami elemi iskolába jártak, mert nekik sem iskolájuk, sem templomuk nem volt. Az 1930-as adatok alapján a falu lakossága 1218 lélek, ebből evangélikus 200 fő (még 1994-ben is). Mára a létszám jóval száz fő alá csökkent.

Egykor a sági evangélikusok lovas kocsikkal Nagybarátfalura (ma Győrújbarát) jártak istentiszteletre, ahol lelkészük Kiss Samu volt, akit szintén lovas kocsival hoztak át Ságra, ha szükség volt a szolgálatára. Fia, Kiss Jenő alapította Győrságon az egyházközséget. Akkoriban a gyülekezet kis lélekszámú volt, mindössze harminckét házaspárról tudtak. A lelkész 1941-től egy családnál (Tar Istvánéknál) lakott. Már ekkoriban felvetődött a templomépítés gondolata.

Az induláshoz özv. Pánczél Jánosné Molnár Mária adott telket a gyülekezetnek 1943-ban, aki szívügyének tekintette az evangélikus egyház sorsát. Még ebben az évben elkezdődhetett a templom építése. Böjt 4. vasárnapján közös protestáns ünnepélyt rendeztek, amelynek bevétele 130 pengő volt. De templom helyett – a háború miatt – csak imaház építésére futotta.

A gyülekezet azonban nem mondott le a templom megépítéséről. 1950 nyarán fogtak hozzá a nagy építkezéshez. Állítólag a lelkész – Kiss Jenő – maga tervezte a templomot. Példamutató volt az összefogás is. A férfiak az építkezésnél segítettek, az asszonyok főztek, hímeztek. A szomszédos falvak gyülekezeteiben istentiszteleteket és ünnepségeket tartottak, amelyek perselypénzét és adományait a templomra áldozták. 1951. szeptember 30-án Túróczy Zoltán püspök szentelte fel a templomot. A régi imaházat lelkészlakássá alakították át. A templomban közel száz ülőhely fogadja a betérőt.

1964-ig közös harangjuk volt a protestánsoknak a Kiáltó-hegyen, ma ez a harang a református templom tornyában van. A következő lelkész, Káldy Lajos (1960−1979) vásárolta meg a templom mai, egyetlen harangját, amely a soproni Evangélikus Tanítóképző Intézet kis harangja volt. (Az alul 62 cm átmérőjű acélharang[3] Bochumból – Németországból – származik, amelyet 1858-ban öntöttek. 1945. március 28-án bombatalálat érte a képzőt, amely egy év múlva váratlanul összeomlott. 1946. május 16-án tartották az utolsó ballagást, és ekkor szólalt meg utoljára.) 1964-től van Győrságon, a harang 1946 és 1964 közötti történetét nem ismerjük.

A gyülekezet tulajdonában lévő keresztelési és úrvacsorai edények kezdettől fogva rendelkezésre álltak. A ma használatos cibórium (ostyatartó) a 2002-ben konfirmáltak ajándéka. Nagyon szép, igényes, kézi munkával készültek a gyülekezet oltárterítői. Janzsó Jánosné lányával együtt gondoskodott arról, hogy az egyházi esztendőnek megfelelő oltárterítő jelezze az ünnepeket. Hűséges, gyülekezetét szerető kántora volt az evangélikus gyülekezetnek Gede Gyula, aki 40 évig – haláláig – szolgált (1951–1992. szept.), szívvel-lélekkel kísérte-vezette harmóniumon a gyülekezet énekét. Felesége, Kriskó Irén egyházfi évtizedeken keresztül odaadó hűséggel készítette elő a templomot az ünnepi, vasárnapi istentiszteletre.

Sajnos a templom állaga lassan romlani kezdett. A vakolat málladozott, a mennyezet beázott. Harmincnyolc esztendővel a templom építése után újból munkához kellett látni. Teljes külső-belső tatarozásra volt szükség. Kezdve a toronyfedéstől, a tető felújításától, a különböző szigetelési munkákon át a szőnyegpadló, a lámpasorok, a bejárati ajtó, az ablakok, a sekrestye teljes felújításáig, a kerítés megépítéséig tartottak a munkák. A munka Ittzés Gábor győri helyettes lelkész vezetésével zajlott. Az akkorra már rossz állapotban lévő lelkészlakást eladták, az árát – 200 ezer forintot – pedig a templom tatarozására fordították. A felújítás 368 ezer forintba került. Ebben az összegben nem szerepelt a sok társadalmi munka, amelyet nemcsak evangélikusok, hanem református és római katolikus testvérek segítségével végeztek. A belső tér dr. Winkler Gábor Ybl-díjas építész tervei alapján készült. Ekkor került lebontásra a szószékoltár, és építették meg az ambót, amely a szószék szerepét tölti be. Ekkor már Gede István volt a gyülekezet felügyelője, aki 2011 februárjában történt visszavonulásáig – több, mint három évtizeden keresztül – szívügyeként hordozta a templom sorsát. A felújított templomban 1989. június 4-én tartott hálaadó istentiszteletet dr. Nagy Gyula, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke. 

2001-ben újra belső munkálatok váltak szükségessé. Meszelést és lambériás burkolást végeztek. A padokra ülőpárnák kerültek, szabályszerűen kiépítették a villám- és tűzvédelmet. Bevezették a földgázt is. Felújították a harmóniumot.

2001. december 8-án hálaadó istentiszteletre gyűlt össze a gyülekezet apraja-nagyja, közeliek és távoliak, mindazok, akik még emlékeztek a kezdetekre, akik a gyülekezet ügyében részt vállaltak. Ittzés János, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület püspöke szentelte fel az 50 éves megújított templomot. 2008. november 2-án pedig 150 éves harangjáért adtak hálát a győrsági evangélikusok.

 A gyülekezet jelene

A győrsági evangélikus gyülekezethez, mint anyagyülekezethez tartozik Écs, Győrasszonyfa, Mezőörs, Mindszentpuszta, Nyalka, Pannonhalma, Pázmándfalu, Pér, Ravazd, Tarjánpuszta, Táp, Tápszentmiklós, Töltéstava. A 2000/2001-es népszámlálási adatok szerint ezekben a községekben összesen 338 fő vallotta magát evangélikusnak.

Mindszentpusztán családi háznál tartják alkalmanként és nagyünnepeken az istentiszteleteket. Juhász Lajosék szeretettel adnak helyet a kis közösségnek. Már Kiss Jenő lelkész idejében kezdődtek el ezek az alkalmak. A Töltéstaván élő evangélikusok Major Gyuláné, Kató néni lakásában gyűlnek össze istentiszteletre havonta egyszer. A többi filiában nincs sem istentiszteleti sem kazuális alkalom. Az evangélikusok felkutatása a jövő feladata.

Győrságon istentiszteletek délelőtt a hónap 1. és 3. vasárnapján vannak. A munkaévben a többi vasárnapokon este tartanak vesperás áhítatot. Változó a létszám, 15–25-en vannak együtt. Ádventben, karácsony ünnepén, böjtben, nagycsütörtökön, húsvét vasárnap, pünkösdvasárnap (konfirmációkor) és az őszi hálaadás alkalmával vannak úrvacsorai alkalmak. 2001 óta rendszeressé váltak ádventben az ökumenikus szeretetvendégségek, melyeket a falu kultúrházában vagy az iskolában rendezik meg neves vendég részvételével. A református és római katolikus lelkészek is eljönnek híveikkel együtt ezekre az alkalmakra. A reformáció ünnepén a református és az evangélikus hívek évente felváltva egymás templomaiban gyűlnek össze ünnepi istentiszteletre. Januárban tartják az ökumenikus imahét alkalmát mindig más helyszínen, más igehirdetővel. November 1-jén, mindenszentek napján pedig közös istentiszteletet tartanak a falu temetőiben. 

2010. július 10-én páratlan esemény történt a gyülekezet történetében, amikor Ittzés János püspök a templomban lelkésszé szentelte a falu szülöttét, a gyülekezet korábbi kántorát, Pongrácz Máté végzett teológust.

2011 nyarán a templom, és környezetének felújításába fogott a gyülekezet. A templom belsejét kifestették, a padlószőnyeg helyére járólap került. A bejárat előtti járdát felszedték, helyette - kiszélesítve - térkővel burkolták. Itt két díszpad fogadja a betérőt.

Még ebben az évben a gyülekezet - tíz év helyettesítő szolgálat után - megválasztotta parókus lelkészének a faluban családjával letelepedő Menyesné Uram Zsuzsannát. Beiktatása 2011. szeptember 18-án volt a megújult templomban. Az alkalmon Ittzés János nyugalmazott püspök hirdetett igét.

Ma az egyházfenntartó evangélikusok létszáma félszáz körül van. Áltagosan évente 3–7 gyermek részesül hitoktatásban.

Bár okirati nyoma nincs, a falu régi temetője az egyházak tulajdonában van. Fele részben a római katolikus egyházé, egyharmad részében pedig az evangélikus egyházé. Folyamatos megbeszélés alatt van a felekezetek között a temető rendezésének ügye.

A ma

 2013. szeptember 29-én az egyházközség területén élő evangélikusok gyűltek össze gyülekezeti napra...


[1]    Dr. Barsi Ernő: „Híres Ság az én hazám...” Győrság Önkormányzata, 1970. 7–8.

[2]    Pongrácz Petra: A Győrsági Evangélikus Egyházközség története, 1994. Pályázatra beadott kézirat, a győri gyülekezet levéltárából.

[3] Dr. Kormos Gyula egyetemi adjunktus, harangkutató feljegyzéseiből.
Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2019. november »
november
VHKSzeCsPSzo
12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930